- Nézz a szemembe! - szólt rám.
- Nem! - makacsoltam meg magam.
- Miért? - kérdezte megenyhült hanggal.
- Eszembe jut róla múlt s, hogy mi történt. - feleltem keserűen
- Szóval még szeretsz? - kérdezte meglepődve
- Nem! Hanem félek újra meggyűlöllek a tetteidért..
-Tetteimért?
- Pontosan..
- Nem tettem semmit. - nézett rám értetlenül
- Épp ez az. Semmit sem tettél csak elmentél s későn akarsz visszajönni.. Nem szólt semmit csak bámult maga elé.
- Menni akartál hát engedlek már. Viszlát. - s hátraarccal boldogan elsétáltam.