A zongora mellé ült s remegő kezeivel egy dallamot kezdett játszani. Ismerős volt de mégis valahogy más. Ezúttal a zongora a szívem volt mit megszólaltatott valaki végre teljesen másképp s gyomromban a pillangók új életre kaptak. Talán még van remény.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése