Hullámvasút.

Soha nem fogom megérteni miről is szól ez a játék. Mindig a jó után jön a rossz. Ennyit tudok. Semmi mást. Ő irányít, Ő vezet engem idegen terepre, talán még Ő sem tudja mikor megyünk jobbra s mikor balra. Néha megőrülök, hogy nem ismerem, de később mindig rájövök így kell lennie, ha kiszámítható lenne ki szeretne élni? Így is néha olyan unalmas és monoton. A fekete-fehér nem a színem.Tudni akarnám minden következő lépés következményét? Nem. Minek akarjam tudni, hogy ezzel most rombolok vagy építek, inkább bukjak a végén nagyobbat, de élvezzem a bukáshoz vezető utat is. Nem létezik teljes kudarc csupán akkor ha az utazásban nem lelted örömöd, de akkor inkább add fel az életet és légy robot.