2015. április 14., kedd

I just want...

Állíts meg!
Ha kell vágj pofon.
Meguntam már hogy leromboljam az egész illúziót amit egy másik ember felépített... pedig érzem le fogom. Akaratomon kívül, de napról napra azt teszem... érzem.
Egy másik ember világát egyre jobban elsötétítem, ha ő még nem is érzi, mikor majd már vaksötétben fog ülni és hinni, hogy szemben állok vele... na akkor leromboltam mindent amit rám épített.
Menekülni akarok! Nem az emberek elől, sokkal inkább magam elől... mert mikor minden kicsúszik a kezemből és irányíthatatlanná válik,
az emberek megsérülnek, és én ezt nem akarom. Meg akarom őket védeni a sebektől, önmagamtól. Nem vagyok közveszélyes, csak néha kikapcsol az agyam és valami más irányít. 
Az akaratom, az érzéseim, az őszinteség. 
Azt hinné az ember ezek jó tulajdonságok, de mikor az ember makacs lesz tőlük és elvakultan követi őket, fejek hullhatnak... 
Miért? 
Mert a szavak cenzúra nélkül jönnek ki a számból és a tetteim vágyak vezérlik. 
Nincs veszélyesebb a vágyakozó embernél. 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése