Múltad Te vagy.

Meglátni újra és újra élni egy percre mindent...megrohamoztak az emlékek. Tudtam el kell kerülnöm, de felé akartam indulni. A túloldalon ült, és végignézte ahogy átmegyek a zebrán és várta merre megyek tovább. Ránéztem, de a másik irányba indultam. Most én fordítottam neki hátat nem pedig Ő nekem. Még is átkozottul éreztem magam. Olyan volt, mintha önmagam tagadtam volna meg...mintha minden mi eddig voltam meghazudtoltam...mert már nem küzdöttem.
Ő feladta minden bűntudat nélkül, én miért nem tehetem minden lelkiismeret furdalás nélkül?