Sötét..

Sötét volt, de kicsit sem volt olyan, mint a filmekben.

Nem jött elő a fény amit követnem kellett volna, és nem léptem ki a testemből, hogy figyelhessem a történéseket.

Csupán sötét volt és csend.

Mintha hirtelen elaludnál. Minden jel nélkül.
Kikapcsol az agyad és nem álmodsz. Nem rajzol eléd furcsa víziókat és képtelen alakokat.

Abszolút egyedül maradsz... nem maradsz ura a testednek, és nem érzed a szíved dobogását. Nem érzel semmit.
Milyen jó lehet ha nem érzünk semmit ugye?

Azt gondoljuk jó lenne halottnak lenni? Közben meg két kézzel kapaszkodunk abba, hogy minden az életről szól...
eléggé ellentmondásosak vagyunk.