Veszekszünk..mert ugyanolyanok vagyunk
mert benned önmagam látom
te pedig bennem önmagad.
Látjuk a hibáink, és szemet szúrnak az apró, idegesítő berögződések.
Eszünkbe juttatjuk, miért is utáljuk önmagunk.
Az ember soha nem szeret rádöbbenni arra, hogy mennyire is förtelmes.
Mégis valahogy megnyugszunk tőle, mert rájövünk, nem csak mi vagyunk szörnyek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése