2015. május 5., kedd

Többarcúság.

Az embernek annyi arca van ahány embert ismer.
Miért?
Nincs két ugyanolyan ember akihez ugyanolyan kedvel, hangnemmel, tekintettel, mosollyal tudnál fordulni.
Meglátsz valakit és máris kiül valami az arcodra.
Észrevétlenül. Reflexszerűen.
Ne aggódj, ez nem hiba! Mindenki így van vele.
Egy emberről körülbelül 5 másodperc alatt megalkotod az első benyomást ami onnantól kezdve mindig benned lesz.
Elég egy köszönés, és az agyunk már elemezi, aztán az eredményt az arcunk közli.
Ez mind pár másodperc.
Aztán már is hozzárendeltünk valakihez valamilyen hangulatot, hozzáállást.
Aztán tovább megyünk és újabb áldozatot keresünk.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése