Éjjel volt, és az este katasztrófába torkollott. Mindent megfordított bennem az, hogy kint sötét volt és épp egy dráma közepéből léptem ki. Egyedül éreztem magam és a fejemben már egy sms szövegén törtem a fejem. Egyedül a büszkeségem és a tudat, hogy én várok tőle egy ilyen sms-t nem pedig én tartozom neki tartott vissza attól, hogy elküldjem. Akkor ott nem akartam azt érezni amit érzek. Bűntudatot. Az egyik barátom megbocsájtott annak ki ugyanazt műveli vele mit Ő művelt velem, neki mégsem bocsájtanak meg. Még is nekem van bűntudatom pedig az én szívem hevert darabokban....nem értem ezt a játékot.