Van egy anyám. Van egy apám. Van egy nővérem. Tökéletes a családi hátterem. Nem vagyunk szegények. Van egy kisebb nyaralónk. Családi házban élünk. Az idegenek azt mondják elkényeztetett vagyok. Azt mondják megkapom bármit egy csettintésre. Valóban nem panaszkodhatom meg van mindenem, de ezek az emberek nem élik az életem. Nem tudják hány olyan ember, mint Ők bánt meg engem naponta olyan hibám miatt miről nem tehetek. Ezek az emberek nem érzik milyen volt óvodába járni és mindennap a tökéletes gyerekek csúfolódását kibírni. Azok az emberek nem értik hányszor ejtett az élet pofára. Azok az emberek nem érzik, hogy ahogy nekik nekem is van gondom. Azok az emberek irigyek. Olyan sokszor megbántottak mire rájöttem, hogy csupán irigyek. Sohasem tudnák bevallani, hogy csak egy kicsit szeretnének olyan életet, mint az enyém, de nem is baj, mert történhet bármi az megerősít ezért soha nem cserélném el.