2014. július 29., kedd

Önuralom.

A legnehezebb elviselni nem is másokat hanem önmagunkat. Együtt élni mindennel ami mi vagyunk... soha el nem hagyni egy percre se önmagunk.
Nekem néha teljes mértékben elegem van önmagamból de bárhogy próbálom nem tudom elhagyni. Mindig követ és mindig velem van. Nem tudom átlépni a határokat és kilépni magamból...pedig néha lennék egyedül, de úgy tényleg egyedül, hogy végre békén hagyjanak a gondolataim és igazán csend legyen, hogy végre tényleg csak egyszer úgy jónak lássak mindent.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése