Unom.

Egyszerűen csak most elindulnék és itt hagynék mindent. Nem akarnék én a halálba menekülni.. szó sincs róla, csupán már unom az embereket és hogy folyton változnak.
Unom már a kis játékaikat.
Unom már, hogy önzőek vagyunk.
Unom már, hogy soha semmi nem elég jó.
Unom már,, hogy mindig csak el onnan ahol épp vagyunk.
Unom már, hogy nézzük egymást de nem szólalunk meg.
Unom már, hogy mindenki a könnyebb utat választja.
Unom már, hogy minden szart lenyelünk ahelyett, hogy egyszer is felállnánk és kimondanánk mi is folyik igazából a fejünkben.

Unom már, hogy gyávák vagyunk..