2014. július 11., péntek

A távolság nem segít.

Amikor több kilométerre menekülsz csak, hogy nyugodt maradj...aztán este mikor sötét lesz a szobában újra eszedbe jut minden. Rájössz, hogy mindegy milyen messze vagy valamitől akkor is viszed magaddal, mert benned van.
Hiába tiltakozol ellene és dugdosod mindig fel bukkan mikor egyedül vagy és míg nem nézel szembe vele nem hagy békén...
bár szembenézni vele...könyörtelen. Félelmetes és mindig könnyekkel végződik.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése