Egyik este fogtam egy papírt és leírtam mindent ami eszembe jutott róla. Igazából semmi értelme nem volt. Zavaros mondatokat dobáltam egymás után, aztán ott hagytam az asztalomon.
Mikor ismét ránéztem a papír üres volt... ekkor döbbentem rá hogy ez mind amit tudok róla önmagamban... a nagy semmi. a mondatok amikről azt képzeltem leírom csupán a fejemben léteztek és féltek onnan kilépni. Féltek valósággá válni. Mert azt mondják amit leírsz az örökre megmarad hacsak nem téped össze és égeted el, de még akkor sem biztos hiszen a füst tovább szál, abban pedig az összes szó amit leírtál... már az indiánok is tudtak olvasni a füstből.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése