Megmondtam.

Tudod mindig mondtam, hogy majd hiányozni fogok neked ha már nem leszek ott... és most szenvedsz. Éjjelenként nem tudsz aludni és folyton csak a kérdésekre keresed a választ. Tudod egyáltalán nem érzem magam bűnősnek, nem is élvezem de az élet ilyen. Azt kapod amit adsz. Az emberek így működnek.

Megmondtam, hogy üres lesz minden és a színek majd megfakulnak, de felkészítettelek... elmondtam, hogy majd fel kell kelni és tovább menni. Tanácsokat adtam még vissza is fordultam, folyton visszanéztem de nem őrizhettelek
örökké. Hisz nekem végig ilyen nehéz volt. Nekem is fel kellett állnom. Nekem is meg kellett tanulnom emberek nélkül élnem.