2012. október 4., csütörtök

Minden sokkal jobb ha csak boldog vagyok és nem tökéletes minden darab. Ha tökéletes lenne attól félnék, hogy darabokra hullik... s azon gondolkodnék mikor következik be. Mindig a tökéletesre hajtottam és sosem voltam, csak boldog,. Most pedig értékelem végre az odavezető utat. Mosollyal kelek s azzal fekszem, pont ahogy megfogadtam. Tennem kell érte, s tudnom kell, figyelnem kell mikor hova lépek ezen az óriási sakk mezőn, mert ha másnak a lépését lépem aaz már nem az én utam lesz.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése