A barátom volt. A barátja voltam...vagy még sem. Felszínes kapcsolatot hittem bizalmas szeretetnek. Átlátszó kedvességet hittem mély megértésnek. Ostoba mosolyt hittem igaz nevetésnek. Mik nálam igazak voltak, nála mind színjáték. Az első akadály után ott hagyott. Azt hittem másképp lesz. Azt hittem kitart...de nem. Először nem fájt, de ahogy telik az idő kezdem érezni hiányát és még rosszabbá teszi a tudat, hogy neki sohasem fogok hiányozni...