Halál. Átélni mikor elvesztünk valakit, szívszorító. Beszélni róla, nehéz. Visszaemlékezni rá, kegyetlen. Felidézni milyen volt, rettenetes. Visszatérni a halál küszöbéről, félelmetes. Egyik percben még látod a világot a következőben már a hang csak háttérzaj és a kép is lassan homályosul majd minden fekete lesz. Nem érzel semmit…a tested elnehezül és megadja magát. Nem látod magad kívülről, mint a filmekben. Egyszerűen csak leáll a szíved és a körülötted lévők eszeveszetten azon vannak, hogy újraindítsák. A rémálmaimban másmilyen volt. Ott továbbra is érezte és láttam mindent, itt nem…vártam, hogy megjelenik egy angyal és beszél majd hozzám, de hírtelen a tüdőm szúrni kezdet a szemem pedig felnyílt. Visszatértem. A mai napig nem tudom, hogy jobb-e így…