2014. január 13., hétfő
Elcseszett úgy ahogy van.
Az az elcseszett sors..
mindig tudja mit csinál még akkor is ha épp mindent a feje tetejére állít és hiába érezzük azt, hogy megfulladunk Ő még csak tetézi a dolgokat, aztán rá nemsokkal csak csettint egyet és mintha semmi sem történt volna...
Bárcsak képes lennék ilyesmire, bár lehet önző lennék és magamra gondolnék ezért nem kapunk akkora hatalmat...mert ez a valami mindig jön, elsöpör mindent majd tisztalapot ad amit újra mi elmebeteg módjára jól elszúrunk és várjuk az újabb esélyt, de én félek egyszer besokall velem és nem ad több lapot.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése