Ítélet.

Kedvesen, bájosan mosolygott hibátlan fogsorával és kedvességet sugárzott, de én pontosan tudtam, hogy egyenesen a pokolba fog vezetni...

Úgy beszélt egész végig apámhoz mintha egy bíróságon ültünk volna és meg kellene győznie az esküdtszéket, hogy ez a hely ártatlan bármivel is vádolják. Apám pedig hitt neki, az esküdteket meggyőzte, de a bírót azaz engem nem, de hát ahogy a bíróságon itt sem a bíró dönt hanem az esküdt.

Csupán ültem hát végig csendben és hagytam, hogy önéletrajzomra nyomják a halálos bélyeget. :
Mától intézményünkbe járhat.