Nem keresem többé a herceget, sem a rusnya békát. Mikor kerestem mindig összekevertem a feketét a fehérrel. A rosszat a jóval. Hisz a jó dolgok ránk találnak nem kell keresnünk. Ha van egy hercegem valahol majd megtalál eleget törtem már magam. A cipőm talpa lassan kilyukad a sok tövistől és buckától. A hajam kócos, arcomon horzsolások az esésektől. Talán a sötétséget is napfények láttam... de ha így is van legalább a motskövetkező világosságot még szebbnek fogom látni.