2013. február 4., hétfő

Nem utáltam soha senkit. Azt hittem nem tudok gyűlölni. Nem ismertem még ehhez hasonló gyilkos érzést. Kiöl belőlem minden empátiát iránta. Meglátom és elborul az agyam. Abban a pillanatban úgy érzem megáll a Föld forgása és odamehetnék jól felpofozni minden következmény nélkül... de nem így van. Maradok hát a csendes gyűlöletnél. Meglátom és a szememmel égetem el ha kell! Nem kívánom, hogy szenvedjen, csak hogy megértse nekem nem kell.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése