Van, hogy valami olyat akarunk aminek minden az útjában áll. Tudjuk, hogy nem lehet, hogy tilos, de mégis a szívünk mélyén ott ég a vágy, hogy a miénk legyen...és ez a vágy kikészít. Teljesen lefáraszt, hogy távolságot tartsak, hogy megjátsszam egy porcikám sem kívánja miközben Ő nem is sejti néha mit ébreszt fel bennem. Néha érzem csak, hogy kell de már attól bűntudatom van, hogy eszembe jut egyszer egy kis időre volt hozzá közöm és azóta is van, hogy az Ő csókjáról álmodom. A legrosszabb az egészben, hogy nem tudom mi az ami miatt ritkán de még is elő jön az érzés, hogy bárcsak másképp alakul az az este...