Van, hogy egy viszlát mindent megváltoztat míg a másik fél azt nem is sejti, hogy valóban ez volt az utolsó felvonás. Folyton visszaakar térni minden színdarabba mikor már rég nincs szövegkönyve...a spontaneitást pedig nem díjazza az élet, csupán tönkreteszi a darabot. Ő észre sem veszi de az összes többi szereplő szenved míg Ő játszik, vagyis próbál, mert ahol nincs szöveged onnan tehetsz bármit kilógsz. Míg süket némát nem tudsz játszani menj el innen, hagyd a darabot játszani.