2012. szeptember 4., kedd

Belené az Ő szemébe és még engem lát. Ennél biztosabban semmit sem tudok, hisz eláruja saját magát, de inkább ne tudnám...hisz leárta és én is . Még is be kell látnunk, telhet el akár mennyi idő az emlékek megfakulnak, de boldogság emléke meg marad és holmi játék nem helyettesíti. Mindkettőnk vesztesen került ki onnan és a szívünkből kitépett darabok helye ottmarad..

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése