- Ő sosem fog változni. - azóta is ezek a szavak visszhangoznak a fejemben ahogy a lépcsőn állva rám nézett és tulajdonképpen ki mondta amit én nem mertem... hogy az emberek nem változhatnak meg maximum átmenetileg. Én hinni akartam, hogy Ő más lesz, hogy n észreveszem ha megváltozik. Azóta is csak ugyanaz... egy sötét folt a múltban ami néha-néha visszanéz. Senki sem tud segíteni. Nem akar elmenni, vagy n nem akarom, hogy elmenjen?
- Ő NEM VÁLTOZIK MEG SOSEM! - és szomorúan rám nézett. Láttam, még mindig féltett. Tudott rólunk mindent azt is tudta milyen vége szokott lenni és most nem kívánja nekem azt. Nem akarja, hogy megint fájjon, de mégsem segít. Bár lehet nem is tudna. Ezen csak a jövő segít és nem valaki. Ezt az idő zárhatja csak le, nem egy új élet...
Ez a századik bejegyzésem. Aki eddig olvasta annak köszönöm és remélem továbbra is nézegeti. ^^
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése