SWEET 16! Gondolják az amerikaik. Sosem értettem miért ekkora dolog. Így a 15 és a 16 között állni és kopogtatni az ajtón hogy engedjenek át, semmivel sem másabb érzés, mint eddig. Nem gondolom, hogy édesebb lesz, mint az eddigiek. Ha mégis hát szerencsém lesz. Csupán az érdekel, hogy miért lüktet a szívem ha a 16-os számra gondolok. Miért gyorsul fel a pulzusom? és fog el hirtelen féktelen jókedv? Hisz az elmúlt héten minden a lehető legrosszabb volt és nem hiszem, hogy ha elfújom a gyertyákat elfújom a gondokat is... de a reményem fog meghallni utoljára és egyetlen ígéretet teszek. Mosollyal az arcomon élem le fennmaradó életem! ESKÜSZÖM!