2012. szeptember 12., szerda
Reggel felkelek s abban bízom talán ma végre egy olyan alak néz vissza a tükörből ki más, mint az eddigi... Talán jobb, vagy csak más szemmel nézi a világot, talán csak többet mosolyog és boldogabb... nem tudom, de mindenképp talán elfelejti a múltat. Ha valakire ránéz szemei tisztán csillognak nem pedig hamiskásan annyit mond minden rendben, mert amíg emberek vagyunk mindig lesz egy valami amihez csak a reményünk fűz és nem több. Valami amihez nem jutunk hozzá és belehalunk a tudatba csak az az egy kell, de nem kaphatjuk meg....
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése