Este volt, késő és sötét. Az utcát ellepték  az emberek... sokan voltak. Egyszer csak megjelent előttem én lesokkoltam. Nem tudom miért, hiszen minden nap látom, és várható volt, hogy megjelenik.... mégis ha a hátam mögül nem tolnak előre úgy érzem még most is ott állnék tátott szájjal. Köszönni is alig bírtam, lábaim földbe gyökereztek és egész hazafele úton azon gondolkodtam miért..és még most sem tudom..