Legjobb barátnak tekintettelek... majd jött Ő és mindent szétrobbantott. Pár hét alatt külön utat kezdtünk el járni. Néha még köszönsz a folyosón, de át sem érzed mennyire fáj látni... most mással beszélsz meg mindent, mást ölelsz meg reggel s másra mosolyogsz. Neked fel sem tűnik, hogy nem vagyok ott én meg közben, mint valami színpadi kellék a kelléktárban leghátul porosodom. Titkon csak remélem az idő múlásával szép lassan észreveszed hiányom.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése