Amikor meggyújtom és elkezd sárgásan izzani, beleszívok és már is tör elő a füst belőlem. Káros szenvedély, de gyönyörű. A füst rengeteg alakot tud felvenni majd tovatűnni. Talán nem is a cigarettát szeretem, csupán elvarázsol a füstje és a sárgásan izzó parázs a végén. Pár perc míg elszívom, de olyankor nyugodt vagyok. Olyankor nem gondolok semmire csak ki-be lélegzem és csupán vagyok. Nem vagyok függő csupán alkalmi partnerem a dohány, de mikor egymásra találunk lenyugszom, s nem figyelek a világra.