2013. január 15., kedd


Sosem fogom neki elfelejteni, hogy mit tett. Sohasem fogom elfelejteni, hogy miatta félek. Félek az árnyékomtól, a nézésektől, a gondolatoktól az emberektől...mindentől. Összetört s a a darabjaim is csak még apróbb darabokra taposta, majd sértetlenül tovább állt. Bezzeg én...hónapok munkája volt újra megtalálnom azt ki előtte voltam, s évek munkája lesz újra bízni idegenekben. Fel sem fogja, hogy lép át azok felett kiknek számított, de az üzenetem annyi:
   Légy boldog, és csak szánom az időt amit elcsesztem rád és kérlek vissza ne merj fordulni, mert már csak a hátamat láthatod.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése