Nem elfelejteni kell, hanem együtt élni vele. Együtt élni, hogy része volt az életednek. Együtt élni azzal, hogy Ő is segített azzá lenned mi lettél. Míg gyűlölöd gondolsz rá. S míg gondolsz rá nem lépsz tovább. Jobb ha megszokod s semlegesen átnézel rajta, mint bosszút forralva felőrölni napjaid. Köszönj neki, s mosolyogva sétálj tovább. Ennél méltóságteljesebb nem lehetsz. Nem őrjönghetsz, mint egy kis gyerek aki nem kapott fagyit. Fel kell nőni s elfogadni nem lehet minden a miénk.