A művészeket őrülteknek tartják. Ma már az is őrült, aki nem az. Sőt talán csak az őrült aki nem ír, nem fest, nem rajzol, nem fényképez, nem énekel aki nem csinál semmi mást csak éli a szürke hétköznapjait. Szerintem inkább ők az örültek. Beleőrülnek a monoton világba. Nem lépnek ki, nem néznek körbe, nem látják a színeket, nem látnak mást csak felhőket. Semmi mögé nem látnak semmi mást, csak ami az agyuk-fogalomtárjuk szerint ott van. Nem fejezik ki érzéseiket, mindent magukba fojtanak, és egyszer majd szétrobbannak. Azt mondják ők a normálisak. De kérdezem én ma már mi a normális? Inkább leszek a szótári alak szerint őrült, mint egy irányított gép.